3+1 kockázat, amire oda kell figyelni az ellátási láncban jövőre

Gyakran úgy tűnhet, hogy az életünk futószalagon dobálja elénk a létfontosságúnak gondolt termékeket. Azonban 2024-ben lesz pár rizikófaktor, ami okozhat némi gondot az ellátási láncban. Hogy mi az a 3+1 legfontosabb kockázat az ellátási láncban, azt máris bemutatjuk.

Talán mondanunk sem kell, de a 2020–2021-es világjárványt követően mind a logisztika, mind a szállítmányozás fontos átalakulásokon ment keresztül. Hatékonyabbak és rugalmasabbak lettünk, könnyebben adaptálódunk a kihívásokhoz. Azonban ez nem jelenti azt, hogy soha sehol nem kerülhet porszem a gépezetbe, ahogy azt a következő 3+1 rizikófaktor is prezentálja.

3+1 kockázat az ellátási láncban 2024-ben

  1. Munkaerőhiány

Az ellátási láncok szereplői az elmúlt években hatalmas munkaerőhiányt tapasztaltak, nagyrészt az olyan külső kihívások miatt, mint amilyen például a világjárványok megjelenése, az infláció, a politikai instabilitás.

A munkaerőhiány minden iparágban több ágazatra is hatással van, így ez a probléma egyre komplexebb megoldást igényel. Vegyünk például egy létszámhiánnyal és magas fluktuációval küszködő gyárat. A rendelkezésre álló munkaerő hiánya miatt a termelés lelassul, bizonyos esetekben teljesen leáll, ami készlethiányt eredményez.

Ettől pedig a termék forgalmazásában résztvevők kapnak kisebb-nagyobb sokkot. És persze ott van az örök igazság is: a logisztikában tapasztalható munkaerőhiány hatással van a felek közötti áruszállításra, ami késéseket és elégedetlen ügyfeleket eredményez. Senkinek sem kellemes végkimenetel.

Hogyan kezeljük a kockázatot?

Mivel a világ folyamatosan változik, az új lehetőségek arra késztetnek minket, hogy egyre rugalmasabbak legyünk minden téren és ahol lehet, ott változtassuk meg a munkamódszerünket. Érdemes felmérni, illetve átértékelni a felvételi folyamatainkat, a munkaerő megtartását célzó programjainkat, a javadalmazást és kiegyensúlyozott munkakörnyezet kialakítani minden alkalmazott számára.

  • Szűk keresztmetszetek a tengeri teherszállításban

A Szuezi-csatorna 6 napos lezárása az egész világon címlapokat követelt magának, ami nem volt meglepő és nem volt mulatságos: a késlekedés miatt több mint 60 000 áruval feltöltött teherkonténer nem juthatott el az ügyfelekhez.

Noha ez egy külső, némileg váratlan esemény volt, az előrejelzések szerint a tengeri teherszállítás 2024-ben továbbra is kockázatos terület lesz, mivel az óceánt érintő szállítási útvonalakon ismétlődő torlódásokra számítanak.

Ennek következtében azt is jósolják, hogy a forgalom visszaesik majd a torlódások miatt, ez valószínűleg hatással lesz a kikötői kapacitásokra is. A külső stressztényezők hatalmas késéseket és torlódásokat okoztak, munkaerőhiánnyal és komplett leállásokkal, amelyek miatt a kikötők hónapokig a fenntartható kapacitáson túl működtek. Ezt az áldatlan állapotot valószínűleg jövőre is megtapasztalhatjuk.

Hogyan kezeljük a kockázatot?

A digitális átalakulás továbbra is prioritás marad, különösen azon vállalatok számára, amelyek lassan reagáltak a digitalizációs és automatizálást érintő forradalomra. Pedig a tenger- és óceánjáró szállítójárművek közötti együttműködés és koordináció lehetővé teszi a valós idejű ütemezést, ezért a tervezés során kiemelten fontos az itt látott adatokat és statisztikákat is figyelembe venni. Emellett a nemzetközi teherszállítási dokumentáció szabványosítása a folyamatokat is egyszerűsíti, miközben minimalizálja a felesleges bírságok kiszabását és a rakomány visszatartását.

  • Növekvő infláció

Az ellátási lánc bár több külön területből áll, mégis egyetlen összefüggő művelet. Ezért, ha az egyik területen az árak emelkednek, akkor az a többi részterületen is érezteti a hatását. Jelenleg hatalmas infláció tapasztalható a munkaerő-, az energia- és a szállítási költségek terén, ami alapjáraton jelentős kockázatot jelent a már meglévő ellátási láncokra nézve.

Hogyan kezeljük a kockázatot?

Az ellátási láncban vezető szerepet betöltő menedzsereknek, tulajdonosoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a saját országukban ez mekkora veszélyt jelent. Ennek egyik módja az, hogy a beszállítói bázist több szempont alapján állítjuk össze és mindegyiknél szigorú szerződéses időszakokkal kalkulálunk és követjük nyomon az árakat.

Ezzel a módszerrel figyelembe tudjuk venni az egyes blokkoknál tapasztalható hirtelen árváltozásokat. Itt is kulcsfontosságú a trendek szemmel tartása és az ellátási lánc pénzügyeinek kezelése, hogy védve legyünk a következő kockázati hullámtól.

  • Globális kikötői zsúfoltság és raktárhiány

A globális ellátási lánc válsága a késések, a súlyos munkaerőhiány és az elavult infrastruktúra következménye. Ha rosszul állnak össze a csillagok, ez hatalmas problémát okozhat világszerte, például a raktárak telítettsége miatt. Előfordulhat, hogy nem lesz hol tárolni az árut, amíg a kikötőben/kikötőre várakozunk.

Hogyan kezeljük a kockázatot?

Az ellátási láncban, főként a szállítmányozásban és logisztikában szerepet vállaló cégeknek technológia és adatok által vezérelt folyamatokat ajánlott kialakítaniuk valós idejű és prediktív nyomon követést biztosító platformok segítségével.

Ezek előre tájékozódhatnak a kikötők torlódásokról, raktárhiányról stb. Ideális esetben a raktárkezelőknek olyan digitális platformot kell használniuk, amely képes kezelni a kereslettervezést és a kereslet-előrejelzést a valós idejű adatfigyelés segítségével.

Szeretnél biztos lenni abban, hogy odaér az árud/alapanyagod A-ból B-be vagy C-be, méghozzá időben és sérülésmentesen? Itt tudod elküldeni az ajánlatkérésedet!

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Tartalomjegyzék

A HAPP cégcsoport több, mint 130 gépjárművel segíti cége termékeit akár egész Európába eljuttatni.

Kapcsolat